Ezen a helyen egy rövid összefoglalót készítek a meteorológiai prognózis elméleti kérdéseiről:

A meteorológia tudományos álláspontja a légköri mozgásrendszerekkel kapcsolatban, Práger Tamás megfogalmazásában(Természettudományi közlöny 128. évf.2.füzet):

"A nyomási és hőmérsékleti mező háromdimenziós asszimmetriájának kialakulása igen intenzív mozgásienergia-termelődés lehetőségét teremti meg. Ezért a permanens cirkuláció fennmaradását biztosító mozgásrendszerek, az általános légkörzés "motorjai" a zónálisan asszimmetrikus örvények: a trópusok monszun szélrendszerei, valamint a mérsékeltövi ciklonok. Ezek hiányában az általános légkörzés háromcellás struktúrája nem maradhat fenn."

Az én (kozmikus meteorológiai) elméletem szerint, a nyomási és hőmérsékleti mező háromdimenziós asszimmetriáját nem csak a Nap hősugárzása egyedűl, hanem a Nap és a Hold árapályhatásával együtt hozza létre. Mivel pedig az árapályerők értéke az égitestek helyzete alapján gyakorlatilag bármely földi helyre, és bármely időpontra kiszámítható, a ciklonok és anticiklonok helye és intenzitása, egzakt módon ugyancsak kiszámíthatóak.

 Kissé bonyolultabb a helyzet a monszun jelenségek előrejelzésénél, ugyan is ezek létrejöttének feltételei vannak. Akkor jöhetnek létre, ha a tengerek közelében lévő szárazföldi területek tartós napsütésnek kitéve erősen felmelegszenek, és a felszálló légmozgások illetve ciklonok megteremtik annak lehetőségét, hogy helyükre páradús, hűvös légtömegek áramoljanak a tenger felől. Ebben az esetben a ciklonokban felemelkedő és kitágúló párás légtömegekből kicsapódó pára intenzív csapadékevékenységet eredményez. Előrejelezni csak a feltételek előrejelezhetősége alapján van mód. Ilyen lehet példáúl az európai monszun.

Előbbiek nélkül szoláris klímáról beszélhetünk, amikor csak a Nap sugárzása és a Föld bolygó tulajdonságai játszanak szerepet. Ilyen szempontból Európa, benne Magyarországgal a mérsékelt szoláris övbe tartozik. Erre a szoláris övre jellemző, hogy az időjárásban négy évszak különböztethető meg,(tavasz, nyár, ősz, tél). A négy évszak során a hőmérséklet tág határok között változik. A hőmérséklet változásának menetét a meteorológusok a sokéves átlag időbeni megoszlásával, annak grafikus ábrázolásával juttatják kifejezésre. Ez a sokéves átlagérték vátozik meg időről- időre a függőleges tengelyű mozgásrendszerek, a pólusok és a trópusok közti hőcsere folyamatok, valamint a monszun jelenségek során.

Többezeréves változások a Föld bolygótulajdonságai következtében fordulnak elő. Ezekkel azonban most nem foglalkozom, mert olyan időtávban nincs értelme előrebecsléssel foglalkozni. De van a Nap sugárzásteljesítményében egy 11-éves változás, amit napfolt periódus néven szokás emlegetni. A legújabb műholdas észlelések 0,2-0,5%-os változást mutatnak a sugárzásteljesítményben. Ez az üvegházhatással együtt köztudottan szerepet játszik az időjárás alakulásában. Vizsgálataim szerint összefüggés tételezhető fel a Nap sugárzásteljesítménye és a naprendszer tömegközéppontja által a Napra gyakorolt árapályhatás között. Ami azt jelenti, hogy a Föld globális hőmérsékletének ebből következő változásai is kimutathatók, sőt bizonyos számítások révén nagy valószínűséggel előre becsűlhetők.

 Legnagyobb változást az időjárás alakulásában a szoláris éghajlathoz képest a légkörben a függőleges tengelyű mozgásrendszerek, a ciklonok és anticiklonok jelentenek. Elméletem alapján Európa területén két mozgásrendszeri pályán jelennek meg a ciklonok és anticiklonok: 45°,és 56° földrajzi szélességen. Számítási eredményként kapott grafikonjaim a "0" meridián hosszúságában adják meg a légnyomásváltozás relatív értékeit. A változási görbe homorú szélsőértékei ciklonok, domború szélsőértékei pedig anticiklonok megjelenését jelentik. Ezek a számítások pedig,- mivel az égitestek adatait igen hoszú időszakra tudjuk megfelelő pontossággal kiszámítani- bármilyen jövőbeli időszakra elvégezhetők. Figyelembe véve, hogy a légköri mozgásrendszerek követve a Hold mozgását, naponta 50 órapercet mozdulnak el Ny- K-irányba, kiszámíthatjuk, hogy egy- másfél nap alatt érik el Magarország területét. Ezek alapján pedig jó esélyünk van a várható időjárás jellegét megbecsülni. 

Előfordul, hogy ciklonok és anticiklonok a két földrajzi szélesség között is működnek. A két szélességen futó mozgásrendszerek ugyanis nem függetlenek egymástól. Amikor azonos fázisú mozgásrendszerek azonos hosszúságon jelennek meg, egyesülnek, és közbeeső területen alkotnak egymással közös ciklont, vagy anticiklont. Ciklon esetén frontrendszereket. Sőt ezeken kívüli, szomszédos mozgásrendszerekkel történő együtthatásokra is sor kerül. A kétfajta mozgásrendszeri gyűrű ellentett értelmű párjai 22,5°szögtávolságonként ismétlődnek. A ciklonok és anticiklonok mozgása során nem csak légtömegek, hanem látens energia mozgására is sor kerül. A kicsapódó pára magával hozza és átadja a környezetnek a párolgáshoz felhasznált napenergiát, és ezzel is támogatja a hőcsere folyamatokat.

Új: Ami a hőcsere-folyamatokat illeti, ugyancsak eltérő tapasztalataim alakultak ki az általános légkörzés jelenleg vallott háromcellás struktúrájával szemben. Megfigyeléseim alapján az a tapasztalat alakúlt ki, hogy a hőcsere-folyamatok nem csak vertikálisan elkülönülten zajlanak, hanem a függőleges tengelyű mozgásrendszerek peremén kialakuló egyirányú mozgások során, a szomszédos mozgásrendszeri gyürük között is folytonos áramlások révén, szinte a trópusoktól a pólusokig folyamatosan kialakuló, egymástól eltérő értelmű, és horizontálisan elkülönülő, lépcsős jellegű áramlási rendszerekben jutnak kifejezésre. Ezeknek az előrebecslésekben való felhasználásával még csak próbálkozásaim vannak, de ennek megoldása várhatóan jelentős javulást hozhat a későbbi előrebecslések pontosságában. Természetesen ezek az áramlások a harmónikus hullámrendszer következményei. De az újabb tapasztalatok szerint vannak a harmónikus hullámrendszerektől független jelenségek is, amik ugyancsak szerpet játszanak az időjárás alakulásában.

Az eddigi tapasztalatok alapján két ilyen jelenségről számolhatok be. Az egyik a monszun jelenség, ami lokális hőmérséklet különbségek hatására keletkezik, bizonyos földrajzi adottságokból következően. Nevezetesen amikor egy nagyobb vízfelület mellett egy gyorsan felmelegedő száraz terület helyezkedik el, bizonyos korülmények mellett erős napsütés hatására jelentős hőmérséklet különbség alakúl ki a vízfelület és a szárafóldi terület között. Ilyen esetben előfordol, hogy a szárazföld feletti melegebb és felemelkedő  légtömeg helyére a víz feletti párás hideg légtömeg érkezik, majd felemelkedve csapadékot eredményez. Ezeknek a monszun jellegű csapadékoknak az előrejelzése csak a feltételek összeállása alapján történhet, így csak ritkán adódik lehetőség arra, hogy hosszútávú elörejelzés keretében jelezni tudjuk várható bekövetkezését.

A másik ilyen jelenség a "hidegcsepp", "hidegpárna" jelensége, amikor a tavaszi, vagy őszi időszakban, a Nap állásszöge változásának hatására jelentősen megváltozik a lokális zónák légkörének hőmérséklete. Ugyanakkor a mozgásrendszerek peremén a hőcsere folyamatok során jelentős hőmérséklet különbségű hideg légtömeg érkezik az adott térségbe. Ebben az esetben a jelentős hőmérséklet különbségű hideg légtömeg  harmónikus hullámrendszerektől független, önálló anticiklont képez, amelyik mindaddig egy helyben áll, amíg a környező légtömegek fel nem emésztik a hőmérséklet különbségét. Ebben az esetben hosszú időre stabilizálódik a terület hőmérséklete, és sajátos időjárási helyzetet eredményez. Gyakori a Kárpátmedence térségében előforduló hidegpárna. Ezek előrejelzése egyenlőre a kozmikus meteorológia módszereivel sem oldható meg hosszabb időre.

Az ezek alapján készülő előrebecsléseket a 3. számú menüpontban állandóan frissülő formában jelenítem meg.

Elméletem elérhetősége: http://kozmikusmeteorologia.blog.hu

 

Oldal: FŐ OLDAL
TÁVPROGNÓZIS, FEKETE IMRE WEBOLDALA - © 2008 - 2012 - tavprognozis.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban: