Ezen a helyen egy rövid összefoglalót készítek a meteorológiai prognózis elméleti kérdéseiről:

A meteorológia tudományos álláspontja a légköri mozgásrendszerekkel kapcsolatban, Práger Tamás megfogalmazásában(Természettudományi közlöny 128. évf.2.füzet):

"A nyomási és hőmérsékleti mező háromdimenziós asszimmetriájának kialakulása igen intenzív mozgásienergia-termelődés lehetőségét teremti meg. Ezért a permanens cirkuláció fennmaradását biztosító mozgásrendszerek, az általános légkörzés "motorjai" a zónálisan asszimmetrikus örvények: a trópusok monszun szélrendszerei, valamint a mérsékeltövi ciklonok. Ezek hiányában az általános légkörzés háromcellás struktúrája nem maradhat fenn."

Az én (kozmikus meteorológiai) elméletem szerint, a nyomási és hőmérsékleti mező háromdimenziós asszimmetriáját nem csak a Nap hősugárzása egyedűl, hanem a Nap és a Hold árapályhatásával együtt hozza létre. Mivel pedig az árapályerők értéke az égitestek helyzete alapján gyakorlatilag bármely földi helyre, és bármely időpontra kiszámítható, a ciklonok és anticiklonok helye és intenzitása, egzakt módon ugyancsak kiszámíthatóak.

 Kissé bonyolultabb a helyzet a monszun jelenségek előrejelzésénél, ugyan is ezek létrejöttének feltételei vannak. Akkor jöhetnek létre, ha a tengerek közelében lévő szárazföldi területek tartós napsütésnek kitéve erősen felmelegszenek, és a felszálló légmozgások illetve ciklonok megteremtik annak lehetőségét, hogy helyükre páradús, hűvös légtömegek áramoljanak a tenger felől. Ebben az esetben a ciklonokban felemelkedő és kitágúló párás légtömegekből kicsapódó pára intenzív csapadékevékenységet eredményez. Előrejelezni csak a feltételek előrejelezhetősége alapján van mód. Ilyen lehet példáúl az európai monszun.

Előbbiek nélkül szoláris klímáról beszélhetünk, amikor csak a Nap sugárzása és a Föld bolygó tulajdonságai játszanak szerepet. Ilyen szempontból Európa, benne Magyarországgal a mérsékelt szoláris övbe tartozik. Erre a szoláris övre jellemző, hogy az időjárásban négy évszak különböztethető meg,(tavasz, nyár, ősz, tél). A négy évszak során a hőmérséklet tág határok között változik. A hőmérséklet változásának menetét a meteorológusok a sokéves átlag időbeni megoszlásával, annak grafikus ábrázolásával juttatják kifejezésre. Ez a sokéves átlagérték vátozik meg időről- időre a függőleges tengelyű mozgásrendszerek, a pólusok és a trópusok közti hőcsere folyamatok, valamint a monszun jelenségek során.

Távlatok:

Többezeréves változások a Föld bolygótulajdonságai következtében fordulnak elő. Ezekkel azonban most nem foglalkozom, mert olyan időtávban nincs értelme előrebecsléssel foglalkozni. De van a Nap sugárzásteljesítményében egy 11-éves változás, amit napfolt periódus néven szokás emlegetni. A legújabb műholdas észlelések 0,2-0,5%-os változást mutatnak a sugárzásteljesítményben. Ez az üvegházhatással együtt köztudottan szerepet játszik az időjárás alakulásában. Vizsgálataim szerint összefüggés tételezhető fel a Nap sugárzásteljesítménye és a naprendszer tömegközéppontja által a Napra gyakorolt árapályhatás között. Ami azt jelenti, hogy a Föld globális hőmérsékletének ebből következő változásai is kimutathatók, sőt bizonyos számítások révén nagy valószínűséggel előre becsűlhetők.

Legújabb számításaim és vizsgálataim szerint kb. 180 éves középtávú periódusok alapján a tömegközéppont távolságának, valamint a Nap sugárzásteljesitményének változásai nyomon követhetők, és az ismertetett összefüggések alapján a Föld klímaváltozásaira is kiterjeszthetők. A periódusban fellelhető ismétlődések alapján a klímában előforduló változások előre jelezhetők. Ez a felismerés új lehetőségeket igér a klímaváltozások előrejelezhetőségére. (Számításaim részletezése "A Föld Klímájának Változásai" c. oldalon olvashatók.)

 

http://tavprognozis.hupont.hu

A kb.180 éves periódus bemutatása

A 180 éves periódus négy nagyjából 40-50 éves fázisból áll.

1. KÉP

 

 

Az 1. sz. kép egy grafikon, amely 1888-2014 évek között mutatja a Nap tömegközéppontjának, a tömegközéppont sebességének és gyorsulásának idősorát.(a Gyorsulás idősorát folytonos vonallal kierősítettük a láthatóság érdekében). A Gyorsulás idősora szinkronban van az időszakra vonatkozó szoláris éghajlattal, vagyis gyakorlatilag a szoláris éghajlat változásait is jelenti.

A grafikon azt mutatja, hogy a jelzett időszakban(1894 és 1908 között) a  gyorsoulási görbe nem haladja meg a "0"értéket, vagyis ez egy 22 éves"csendes Nap"szakaszt, nyugodt napszakaszt  mutat. Ami azt is jelenti, hogy az adott időszakban a szoláris éghajlat lényegében nem változik.

2.KÉP

A 2. számú kép Ugyancsak egy grafikon, amely                                                     1950-2015-ig mutatja ugyanazokat az idősorokat, mintb az 1. kép.

A grafikon azt mutatja, hogy a gyorsulás értéke az időszak alatt legalább öt alkalommal meghaladja a zéróértéket, ami arra utal, hogy ez egy erősödő naptevékenységet mutatő szaksz a gyakorlatban jelentkező globális felmelegedéssel összhangban.

3. KÉPA 3. számú kép ismét egy grafikon, amely az első képen is mutatott idősorokat mutatja 2010-2070 évek közötti időben

Ebből a grafikonból az látható, hogy a napaktivitás fokozatosan csökken, vagyis ritkulnak a gyorsulási görbe zéró értéket meghaladó szakaszai. Ami várhatóan azt eredményezi, hogy a globális felmelegedés(a szoláris klíma), a hőmérséklet globális csökkenésére vált. Ennek következtében a lékör páratrartalma is fokozatosan csökkenni fog, és természetesen vele együtt növekedni fog a csapadékhajlam. Tehát egy csapadékban gazdag időszak alakul ki. Ez a helyzet már lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy száraz meleg, vagy hűvös, csapadékos idő lesz-e a következő időszakban. Érdekessége a jelenségnek, hogy a globális hőmérséklet csökkenése lassított folyamat, mivel a légkörből kicsapódó pára párolgási hője az adott környezet légkörének hőmérsékletét emeli.csapadékhajlam.

4.KÉP

 A 4. kép ugyanazokat a paramétereket mutatja mint az előzőek de a 2065-2100.ig terjedő időszakra.

Ebből a grafikonból azt láthatjuk, hogy Hasonlóan az első kép grafikonjához, csak negatív gyorsulási értékeket mutat a kapcsolódó 22-éves időszakban (2073 és 2088 között) Vagyis vissza tértünk a csendes Nap szakaszhoz.

5.Kép.  Az 5. képről azt állapithatjuk meg, hogy erősen hasonlit a 2. sz. képen szereplő grafikonra. (Teljesen azonos nem lehet, mert szabad tengely körül keringő égitestek tömegközéppontja mozgását írják le.) A hasonlóság viszont nagy valószínüség szerint azt jelenti, hogy hasonló klimatikus jelenségek kapcsolódnak mindkettőjükhöz. Vagyis  az 5. kép által képviselt időszakhoz is egy globális felmelegedést jelentő klímatikus hatás kapcsolódhat. Várhatóan az lesz a legközelebbi globális felmelegedést felmutató időszak. De itt is érvényesűl a lassitó hatás, mivel a felmelegedést okozó hőmennyiség egy része a vizek párologtatására szolgál.

 Legnagyobb

6.sz. KÉP

Grafikonja hasonlít a 3.sz. kép grafikonjához, ami azt jelenti, hogy az általa képviselt időszak klímájának paraméterei is hasonlóak, mint a 2010-2070 évi grafikon klíma adatai. Vagyis aki rendelkezik megfelelő archív adatokkal az 1830-1890 évek klimájáról, az meglehetősen jó előrejelzéseket készíthet ennek segitségével, a 2010-2070 évek közti időszak, megfelelő éveinek várható klímaadataira. Tehát a következő évek, évtizedek klímájára.

Bár nagy valószínüséggel más, hosszabb távű periódusok is léteznek a Naprendszer tömegközpontjának mozgásával kapcsolatban, de az eddig elvégzett számításaim által képviselt időszakban ez volt tettenérhető. További periódusok kereséséhez újabb számításokra lesz szükség. De ennek a periódusnak a feltárásával elértem azt a célt, hogy egy következő időszakra ezek ismeretében könnyen eldönthető, hogy passzív, vagy aktív vízgazdálkodási tevékenységre, árvédekezésre, vagy öntözésre kell-e fejlesztési forrásokat biztosítani.

Változást az időjárás alakulásában a szoláris éghajlathoz

képest a légkörben a függőleges tengelyű mozgásrendszerek, a ciklonok és anticiklonok jelentenek. Elméletem alapján Európa területén két mozgásrendszeri pályán jelennek meg a ciklonok és anticiklonok: 45°,és 56° földrajzi szélességen. Számítási eredményként kapott grafikonjaim a "0" meridián hosszúságában adják meg a légnyomásváltozás relatív értékeit. A változási görbe homorú szélsőértékei ciklonok, domború szélsőértékei pedig anticiklonok megjelenését jelentik. Ezek a számítások pedig,- mivel az égitestek adatait igen hoszú időszakra tudjuk megfelelő pontossággal kiszámítani- bármilyen jövőbeli időszakra elvégezhetők. Figyelembe véve, hogy a légköri mozgásrendszerek követve a Hold mozgását, naponta 50 órapercet mozdulnak el Ny- K-irányba, kiszámíthatjuk, hogy egy- másfél nap alatt érik el Magarország területét. Ezek alapján pedig jó esélyünk van a várható időjárás jellegét előre megbecsülni. 

Előfordul, hogy ciklonok és anticiklonok a két földrajzi szélesség között is működnek. A két szélességen futó mozgásrendszerek ugyanis nem függetlenek egymástól. Amikor azonos fázisú mozgásrendszerek azonos hosszúságon jelennek meg, egyesülnek, és közbeeső területen alkotnak egymással közös ciklont, vagy anticiklont. Ciklon esetén frontrendszereket. Sőt ezeken kívüli, szomszédos mozgásrendszerekkel történő együtthatásokra is sor kerül. A kétfajta mozgásrendszeri gyűrű ellentett értelmű párjai 22,5°szögtávolságonként ismétlődnek. A ciklonok és anticiklonok mozgása során nem csak légtömegek, hanem látens energia mozgására is sor kerül. A kicsapódó pára magával hozza és átadja a környezetnek a párolgáshoz felhasznált napenergiát, és ezzel is támogatja a hőcsere folyamatokat.

Új: Ami a hőcsere-folyamatokat illeti, ugyancsak eltérő tapasztalataim alakultak ki az általános légkörzés jelenleg vallott háromcellás struktúrájával szemben. Megfigyeléseim alapján az a tapasztalat alakúlt ki, hogy a hőcsere-folyamatok nem csak vertikálisan elkülönülten zajlanak, hanem a függőleges tengelyű mozgásrendszerek peremén kialakuló egyirányú mozgások során, a szomszédos mozgásrendszeri gyürük között is folytonos áramlások révén, szinte a trópusoktól a pólusokig folyamatosan kialakuló, egymástól eltérő értelmű, és horizontálisan elkülönülő, lépcsős jellegű áramlási rendszerekben jutnak kifejezésre. Ezeknek az előrebecslésekben való felhasználásával még csak próbálkozásaim vannak, de ennek megoldása várhatóan jelentős javulást hozhat a későbbi előrebecslések pontosságában. Természetesen ezek az áramlások a harmónikus hullámrendszer következményei. De az újabb tapasztalatok szerint vannak a harmónikus hullámrendszerektől független jelenségek is, amik ugyancsak szerpet játszanak az időjárás alakulásában.

Az eddigi tapasztalatok alapján két ilyen jelenségről számolhatok be. Az egyik a monszun jelenség, ami lokális hőmérséklet különbségek hatására keletkezik, bizonyos földrajzi adottságokból következően. Nevezetesen amikor egy nagyobb vízfelület mellett egy gyorsan felmelegedő száraz terület helyezkedik el, bizonyos korülmények mellett erős napsütés hatására jelentős hőmérséklet különbség alakúl ki a vízfelület és a szárafóldi terület között. Ilyen esetben előfordol, hogy a szárazföld feletti melegebb és felemelkedő  légtömeg helyére a víz feletti párás hideg légtömeg érkezik, majd felemelkedve csapadékot eredményez. Ezeknek a monszun jellegű csapadékoknak az előrejelzése csak a feltételek összeállása alapján történhet, így csak ritkán adódik lehetőség arra, hogy hosszútávú elörejelzés keretében jelezni tudjuk várható bekövetkezését.

A másik ilyen jelenség a "hidegcsepp", "hidegpárna" jelensége, amikor a tavaszi, vagy őszi időszakban, a Nap állásszöge változásának hatására jelentősen megváltozik a lokális zónák légkörének hőmérséklete. Ugyanakkor a mozgásrendszerek peremén a hőcsere folyamatok során jelentős hőmérséklet különbségű hideg légtömeg érkezik az adott térségbe. Ebben az esetben a jelentős hőmérséklet különbségű hideg légtömeg  harmónikus hullámrendszerektől független, önálló anticiklont képez, amelyik mindaddig egy helyben áll, amíg a környező légtömegek fel nem emésztik a hőmérséklet különbségét, illetve ki nem tudja söpörni egy erőteljes front a helyéről. Ebben az esetben hosszú időre stabilizálódik a terület hőmérséklete, és sajátos időjárási helyzetet eredményez. Gyakori a Kárpátmedence térségében előforduló hidegpárna. Ezek előrejelzése egyenlőre a kozmikus meteorológia módszereivel sem oldható meg hosszabb időre.

Mint az előzőekből is kitűnik, három olyan jellenség alakúlhat ki az időjárásban, ami még a kozmikus meteorológia módszereivel sem jelezhető közvetlenül előre:

1. A monszun jelenségek,
2. A hidegpárnát okozó önálló anticiklonok,
3. A trópusi ciklonok.

Utóbbiak elképzelésem szerint a  melegvízű trópusi tengerek felett a ciklonok túlgerjedése révén alakulnak ki.

Az ezek alapján készülő előrebecsléseket a 3. számú menüpontban állandóan frissülő formában jelenítem meg.

Elméletem elérhetősége: http://kozmikusmeteorologia.blog.hu

 Sajnos "A Föld Klímájának Változásai" című oldalam szabad területe elfogyott, így az aktuális, a legújabb változások követése érdekében itt kell folytatnom a tanulmány szövegét:

"Valami furcsa dolog történik a Nappal" Írja az Origó szerzője 2013.május 17,,péntek, 7:51-kor:

" Végre beindult a nap: pár nap alatt négy óriás kitörés zajlott le rajta. Továbbiak is várhatók, és ezek már a Földre is hatással lehetnek. Ám a Nap az utobbi időben gyengélkedik, és lehetséges, hogy jó ideig most van az utolsó esélyünk sarki fény megpillantására."

"Az 1748-as számú napfoltcsoport május 13-15 között négy X- osztályú napkitörést produkált (ezek a legerősebb kitörések) Ezzel máris felülmúlta az összes többi napfoltcsoportnak az elmúlt évben mutatott együttes teljesítményét. A foltcsoport mérete még nő, és előrejelzések szerint 60% esély van egy újabb kitörésre.

A legutóbbi (május 15-i ) kitörés során kidobódott anyag már a Földet is érinti: május 17-én érhet bolygónkhoz, és geomágneses viharokat, sarki fényeket okozhat magas földrajzi szélességeken ( azaz a sarkkörök környékén.)

A Nap forgása miatt az 1748-as számú napfoltcsoport egyre jobban a Föld felé fordúul a következő napokban -hetekben. Ha lesznek további kitörések- amire nagy esély van-, a földön is egyre jobban éreztetik hatásukat.

Ismét reménykedhetünk tehát az egyik legszebb természeti jelenség, a sarki fény megpillantásában, amely elég nagy kitörés esetén a mi földrajzi szélességünkig is lehúzódhat.  Érdemes figyelni a Spaceweater.com űridőjárási oldal aktuális információit"

Hát igen, ez egy valóban szokatlan, és akár "furcsának" tekinthető dolog, mert egy gyengülő naptevékenység során, hírtelen felerősödő kitörés sorozatról van szó. De éppen e különleges volta teszi még fontosabbá az észlelését. Feltételezéseim szerint az történik, hogy, a Naprendszer tömegközéppontja - mint azt a klímíváltozással foglalkozó oldalon már kifejtettem, - az év eddig eltelt időszakában a Nap légkörének mélyebb rétegeiben tartózkodott, most viszont feltehetően kiemelkedett onnan, és a felületből való kilépése után a gravitációs hatása által anyag kidobódását segítete elő (óriás flerek). Ebben az esetben viszont véleményem szerint a napciklus túl van a maximumán, és újabb jelentős kitörésekre a naptevékenység gyengülése miatt már nem kerűlhet sor, egy nyugott-Nap periódus következhet. Ez a periódus viszonylag tartós lesz, eltarthat kb. 10  évig.

A kezembe került egy érdekes cikk a témával kapcsolatban  Válas György tudományos és műszaki hírei között:

"Legalább részben a fokozott naptevékenység okozza a globális felmelegedést." címen. A cikket Válas György 204. október 27-én írta és a honlapján http://web.interware.hu/Valas/hirek/enviro/sunspots.html olvasható.

Mint írja "Az utóbbi évtizedekben melegszik a Föld klímája. Most kiderült, hogy az annyit emlegetett globális felmelegedés oka legalább részben a fokozott naptevékenységben keresendő.

Német kutatók 11 000 évre visszamenőleg meghatározták a naptevékenység mértékét, és úgy találták, hogy az utóbbi 80 évben, vagyis abban az időszakban, amelyben a gleccserek hátrálása és más jelek a  felmelegedést mutatják, kivételesen erős volt a naptevékenység, 8 000 éve volt utoljára ennyire erős."

 

Oldal: FŐ OLDAL
TÁVPROGNÓZIS, FEKETE IMRE WEBOLDALA - © 2008 - 2024 - tavprognozis.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat